Amikor ez az eset történt irtóra kíváncsi voltam, hogy is állnak a dolgaim a kedvesemmel és első gondolatom a kérdőasztrológia volt, de akkor még csak alig tudtam valamit erről a módszerről, így esélytelenül próbálkoztam volna vele. Végül egy sokkal puritánabb, ám működő megoldásra leltem, aminek a lényege, hogy a születési uralkodók mozgolódása jól jellemzi a mindennapjainkat.
Megjegyzés: Kérdőasztrológusnál is érdeklődtem, hogy mire számíthatok a sráctól – miről másról is kérdeznék 😀 – és az ő válasza is ugyanaz volt, mint amit itt levezetek nektek. 😉
A módszer
Azok a horoszkópok, amik aszcendens szerint íródnak azon alapulnak, hogy az adott jegy uralkodó bolygója (vagyis a születési uralkodó) éppen milyen jegyen halad át, ott hogyan érzi magát, milyen fényszögekkel kapcsolódik a többi bolygóhoz stb. A mindennapokra egészen jó előrejelzéseket lehet, így adni. 😉
(Ez alapján egyből megérthetjük, hogy azért a Ráknak változik a leggyorsabban a hangulata, mert az uralkodó bolygója, a Hold halad a leggyorsabban az állatövön. A Hold csupán 2-3 napot tölt el egy jegyben és a fényszögekkel is csak “futólag” kapcsolódik, vagyis irtó gyorsan jönnek-mennek nála a hatások.) Na nem azt mondom, hogy ez egy mindent felülmúló módszer, mégis a mindennapi események kapcsán érdekes összefüggéseket tárhat fel, ahogy azt ebből a bejegyzésből is látni fogjátok.
Story of Us
A történet nagyjából annyi, hogy volt egy barátom, és éreztem, hogy valami nincs rendben… ilyenkor persze józan ész és megfontoltság ugrik a kukába, és kezdődhet az elképzelhető összes jóslási módszer tesztelése. Nem mintha volna értelme, mert a választ ilyen állapotban az ember úgysem fogja fel, de ugye emlékeztek, hogy mi lett a józan ész sorsa? 😉
Szóval a pasi, akinek egy hete még élete szerelme voltam nem jelentkezik, nem elérhető, ha mégis akkor is csak kertel. (Gondolom senkit nem lep meg, hogy Halak Marssal az eltűnés mestere… lett volna, ha nem lennék Sherlock Holmes másodállásban. :P)
Kérdőasztrológiai kitérő
Kérdés: Mire számíthatok a sráctól?
Asztrológus válasza: Semmire, sőt elképzelhető, hogy egy másik csaj is képbe került. Lehet, hogy meggondolja magát vagy vissza akar majd menni hozzád, de igazából jobb neked nélküle.
Bevezetés
Tehát az illető úriembernek Szűz aszcendense van, így a Merkúr lesz a születési uralkodója, ennek a bolygónak az útját fogjuk vizsgálni. Ami engem illet, az Oroszlán aszcendensemmel én a Nap leszek az elemzés során. Kezdetben a Nap a Szűzben volt, ahol ugyan nem áll kifejezetten rosszul, de különösebben jól sem. A Szűz aggodalmaskodó és tépelődő természete jól jellemezte a napjaimat – nyilván ezért fordultam asztrológushoz is. De következzen szappanoperába illő szerelmi életem 17 875. epizódja! 😉
1.Fejezet: Pasi a trónon
Az esemény-lavina kezdetén a Merkúr is a Szűzben volt, ahol – mivel uralomban van – abszolút jól érzi magát, magabiztos és erős. Arról ugyan fogalmam sincs, hogy a hétköznapokban mennyire lehetnek mérvadóak a kisebb méltóságok (szívesen fogadom a tapasztaltabbak tippjeit 😉 ), de intő jel lehet, hogy ekkor a Merkúr a Vénusz (nők, szerelem) triplicitásában és terminusában volt, vagyis feltehetőleg már ekkor elkezdett érdeklődni az iránt a bizonyos Vénusz iránt. A megérzéseim mindenesetre ezt súgták, bár egy két lábbal a földön álló ember bizonyára alaptalannak gondolta volna, hogy a 20 új Facebook ismerőséből – aminek jó része jelentéktelen nőnemű – én egyetlen nevet szúrtam ki, mondván, hogy az olyan gyanús… De sebaj! 😀
Ha gondolatban tovább pörgetjük a planétákat az égen azt is láthatjuk, hogy a Merkúr és a Vénusz ugyan még csak távolról, de együttállás felé közelednek – jobban mondva a Merkúr megy a Vénusz után. Ergo félő, hogy segítőkész asztrológusom szavai végül beigazolódnak, és már más érdekeli. Hab a tortán, hogy a Nap – vagyis én – pont a Merkúr és a Vénusz között állt, szóval volt szerencsém akadálynak lenni közöttük…
Megjegyzés: Esetünkben a Vénuszt, mint szimbólumot lehet konkrétan a csajszi állapotának is tekinteni vagy akár annak is, hogy egykori kedvesem hogyan viszonyult ehhez az új szerelemhez.
Szép lassan átléptek a Mérlegbe, ahol a Merkúr a Vénusz uralma alá került, vagyis ekkor már nem csak érdeklődött a Vénusz iránt, hanem egyértelműen őt akarta. Az említett akadályozó Nap itt már esésben volt, ami jól mutatta, hogy teljesen elesettre aggodalmaskodtam magam és ebben a helyzetben abszolút gyenge voltam. Különösen az után, hogy a gyors-járású Merkúr jól megtaposva szerény személyemet – Hogy volt képe?! 😀 – keresztül sétált rajtam (a Napon), elhárítva ezzel a közéjük ékelődött zavaró tényezőt. Ahogy azt a mellékelt ábra (szerencsétlen én) is mutatja egy esésben lévő bolygó nem nagyon rúghat labdába, ha arról van szó, hogy megállítson egy erőben lévő planétát. Még a felpaprikázott, nyomulósba váltó Bika Marsommal is csak annyit tudtam elérni, hogy a szemembe mondja, hogy mi van. Bár tény, hogy Mr. Soha-Nem-Szakítok, alias Gyáva-Halak-Mars-Vagyok esetében már ez is nagy szó volt.
2.Fejezet: Bukott szerelmesek
Gondolhatnánk most majd jön a Vénusz és a Merkúr nagy egymásra találása az együttállással… de ugye nem gondoltátok komolyan, hogy az én szerelmi életem és mellékfejezetei ennyire egyszerűek? 😛
Ugyanis a Vénusz átlépett a Skorpióba és az eddig erős Merkúr is követte. A Merkúr méltóság nélkül, peregrin helyzetbe került; a peregrinség pedig semlegességet jelent, ami felfokozott érzelmek helyett inkább azok lanyhulására enged következtetni. Ráadásul a Merkúr kikerült a Vénusz uralma alól, vagyis lekerült róla a szemellenző és a korábbi uralmi Vénusz helyett egy exil Vénuszt talált maga mellett… hát, mondjuk úgy, hogy kiábrándító lehetett.
Legjobban a vásárlással tudnám jellemezni ezt a fajta váltást, amikor hirtelen felindulásból, érzelmi alapon veszel meg valamit, amit meglátsz és nagyon tetszik és úgy gondolod na most megtaláltad az igazit. Aztán otthon rájössz, hogy nem is tetszik annyira, nem is áll jól, nincs is rá szükséged… és érzed azt a kis keserű ízt a szádban a “minek vettem én ezt meg” klasszikus mondata mellett. De hát ebbe a boltba ő ment be. 😛
Tehát mire igazán kezdetét vehette volna a nagy lámúr valahogy már csorbult az egésznek a varázsa. Mindenesetre ekkor még kitartottak egymás mellett, a két bolygó pedig tovább táncolt egymás körül.
3.Fejezet: Jön a revans 😛
Közben én is bemásztam a Skorpióba, ahol a Mérlegbeli bukott helyzet után szinte felfrissülés volt a peregrinség. Határozottan erőre kaptam, olyan Skorpiós, mély, sötét erőre. És elnézve kettőjüket meg is jelent arcomon a Skorpiókra oly jellemző kis gonosz, önelégült, “én megmondtam” típusú mosoly. Közben ők szoros együttállásban – talán tőlem megijedve – átszambáztak a Nyilasba.
A Merkúr a Nyilasban exilben van, ami jelen esetben felért számára egy érvágással, mivel itt nagyon rosszul érzi magát ez a planéta. Erre még rátett egy lapáttal, hogy a Vénusz a jegyváltással peregrin lett, vagyis már a hölgyemény is semlegesbe váltott. Az én kis drágámat meg pláne nem érdekelte a csaj, szarul érezte magát a döntése miatt, megbánt mindent… Elesettségét tovább tetézte, hogy a Merkúr ráadásul még retrográdba is váltott, vagyis nem csak megbánta a szakítást, a másik csajt, meg mindent, de vissza is akarta csinálni az egészet!
Végül a majd egy hónapnyi együttáncolás után, a Vénusz és a Merkúr távolodni kezdett egymástól, ami magával hozta a szakítást is. Főleg, hogy az exilből kikászálódó és peregrinné váló Vénusz, ha túl erős nem is lett, de legalább magára talált egy kicsit.
4.Fejezet: Végszó
Na szerintetek egyből rám írt ez a drágaság, amikor szakítottak? -.-‘ Amíg a Nyilasban szenvedett kaptam néhány igen kétségbeesett üzenetet, arról, hogy mennyire megbánt mindent, hogy igazából mennyire szeret engem, blabla… De, amint újra erőre kapott a Bakban az újrakezdés lehetőségével kecsegtető szituáció ellenére is hűvös távolságtartásba vonult a tetteiért való felelősségvállalás helyett (bár tény, hogy mind a kettő a Bak témáinak megélése, és ő választotta ezt). Én meg kipenderítettem, mert egy Oroszlán megengedheti magának, hogy legyen büszkesége! 😛
Persze azt nem mondom, hogy annyira lazán fordítottam hátat. Nem sokkal ezután én is bevonultam saját száműzetésembe a Vízöntőbe. Szörnyen éreztem magam! Azt hiszem ekkor éltem meg igazán mélyen a csalódást. A jó megérzéseimmel néha az a baj, hogy hajlamosítanak rá, hogy ne a jelenben éljek, vagyis azzal, hogy már a szakításkor tudtam, és éreztem, hogy meg fogja bánni elfelejtettem meggyászolni a kapcsolatot. Vagy persze lehet, hogy ez volt az igazi végszó és azért viselt meg jobban. 🙂 Mindenesetre a Vízöntőben szenvedtem, sőt még a Halakban is gyötörtek a megtévesztései, őszintétlenségei és sunnyogásai. Igazán csak a Kosban kaptam erőre (a Nap egzaltációs jegye a Kos), ott viszont sikerült visszanyernem az életvidámságomat és rájönnöm, hogy tényleg jobb nekem nélküle. 😉
Köszi, jó, hogy megírtad a tapasztalásaidat, nagyon érdekes volt!
Amit hozzátennék recepcióként (én is kérdőasztrológusként), hogy a Szűzbe a Napod odavolt a Merkúrért (a Szűz uralkodó bolygója ugye), a Merkúr meg a Szűzbe uralmi helyzetbe, bár nem volt oda érted, de mivel volt elég méltósága, tudta kezelni, fogadni tudta a te érzelmeidet. (Zárójelben: valószinüleg előtte, amig még az Oroszlánban keringtetek egymás körül, addig volt oda érted! talán amig össze nem jöttetek?).
A másik a visszajövést illeti a retrográdságon kívül a Merkúr a Bakba lépett, ahol a Szaturnuszért volt oda, a Szaturnusz pedig az ún. exek jelölője is. Tehát nem véletlen h. eszébe jutottál. Aztán te is elértél a Bakba majd a Vízöntőbe, ahol téged, a Napodat is kicsit érdekelni kezdett a galád ex, a Szaturnusz. Szóval szép-szép, midnketten egymást mint exet keresgéltétek, csakhogy az tán a Vízöntőben a Napod exilbe került, szóval exként kellettél volna vigasztalásra, de már a mindennapokban nem tudott volna veled mit kezdeni a kis Merkúr (te pedig inkább barátként és ismerősként tekintettél volna rá csak)….És aztán jött számodra a kikászálódás, amit írtál is, hogy a Kosba lépve immár a Napod egzaltált lett, végre újra magaddall tudtál foglalkozni! 😀
Köszönöm az észrevételeidet, látszik, hogy van még mit tanulnom a recepciókról. 🙂
Már korábban is együtt voltunk, de akkor volt igazán harmonikus a kapcsolatunk, amikor a Merkúr az Oroszlánban járt, bár ezt lehet, hogy csak az imádatra született Oroszlánom gondolja így. 😀
Nem akkor jutottam eszébe, amikor a Merkúr a Bakban volt, hanem amikor Nyilasban járt (és ott jött vissza hozzám retrográdként), viszont a másik fele helytálló, mert “én” időközben átvonultam a Bakba, tehát ott az exet kerestem benne. :)))